Ismét elérkezett az év egyik kiemelt próbatétele, amikor számot kell adnunk tudásunkról, fizikai állóképességünkről, egyszóval harckészültségünkről.
„Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk…” 2KOR4,16-17
Ismét elérkezett az év egyik kiemelt próbatétele, amikor számot kell adnunk tudásunkról, fizikai állóképességünkről, egyszóval harckészültségünkről. Nem múlhat el év úgy, hogy ne mérjük fel mennyit fejlődtünk vagy puhultunk év közben, egy bizonyos minimumot minden farkasnak hoznia kell. Idén ez már a tizedik barettvédés volt és a hagyományhoz hűen 4 km futással, 100 guggolással, 100 fekvőtámasszal és 100 felüléssel indítottuk. Ezután terheléses lövészet következett airsoft fegyverekkel, majd harceljárások levezénylése egyénenként. Ebéd után pedig kis „laza” 20 kilométeres menetgyakorlatra indultunk egy környező kilátóponthoz. A túra közben hirtelen vezényszóra tüzet kellett gyújtania mindenkinek 5 percen belül, természetes élesztékkel és szikravetővel. Az estét egy lelki- és egyben fizikai próbával koronáztuk meg egy hatalmas máglya mellett. Az éjszaka a visszafogott szórakozásé volt a főszerep, a helyben elkészített jobbnál jobb vacsorát követően bakanótákat énekeltünk a tábortűz mellett.
Másnap reggel kihirdetésre került a sikeres teljesítés, így a jelen lévők visszahelyezhették fejükre barettsapkájukat és egy újabb évre jogosulttá váltak annak viselésére. Voltak, akik nem tudtak jelen lenni ezen a hétvégén, vagy csak részben volt sikeres a teljesítésük, számukra ki lett jelölve a pótlás napja.